Kezdődik a szezon: itt a vetés ideje
Februárban mindazok, akik nem tudnak már tovább várni, hozzáláthatnak a vetéshez. Mostantól kezdődhet az egyes zöldségfélék, például a korai saláták, valamint az első nyári virágok előhajtatása.
Jó, ha van ehhez egy kisebb üvegházunk vagy télikertünk, de az ablakpárkányon is van hely a hajtatótálcák számára. Az optimális csírázáshoz megfelelő fényre, levegőre, vízre és melegre van a magoknak szüksége. Némelyik mini-üvegház rendelkezik ajzatfűtéssel, de a közönséges hajtatótálak alá is helyezhetünk speciális melegítőgyékényt, hogy siettessük a magvak csírázását. A fedő biztosítja a megfelelő üvegházi klímát, azonban rendszeresen szellőztetni kell. Egy-két héttel a csírázás után a tetőt általában teljesen el lehet távolítani. Miután a csíralevélkéket követik az első valódi levelek is eljött az ideje a pikírozásnak (általában 3-5 héttel a kicsírázás után). Ekkor a kicsi magnövényeket szétválasztjuk egymástól, és egyesével elültetjük kicsi cserepekbe a művelethez használhatunk pikírozó pálcát vagy kanálnyelet. A nagyobb magvakat, mint pl. a tök vagy az uborka magja, közvetlenül elvethetjük kicsi hajtató cserepekbe, így ezeket nem kell pikírozni. A tőzegből vagy hasonló lebomló anyagból készült edénykéket később a növénnyel együtt kiültethetjük a kerti ágyásba.
Milyen a jó hajtatóföld?
A jó minőségű hajtatóföld finomszemcsés és laza szerkezetű, egyáltalán nem vagy csak kis mennyiségű trágyát tartalmaz, és általában teljesen csíramentes. A vetőmag ebben a közegben optimálisan kicsírázik, és erős gyökérszövedéket növeszt. Ezzel szemben a közönséges, többnyire magas trágyatartalmú virágföldben a magoncok túl gyorsan nőnek, gyenge lesz a száruk, és gyakran áldozatul esnek gombás vagy bakteriális fertőzéseknek. A palántaneveléshez vásárolhatunk készen csomagolt földet, de házilag is készíthetünk: egyenlő arányban vegyítsünk össze komposztot, durva homokot és jó rostos tőzeget, hogy laza, levegős legyen. A homok lazító feladatát elláthatja az agyaggranulátum, vagy perlit is. A keveréket sterilizáljuk a sütőben (kb. 30 percig 200 fokon). Szitálással távolítsuk le belőle a darabosabb részeket, hogy a szubsztrátum finoman morzsalékos szerkezetű legyen.
A kertészetekből ma már beszerezhetünk tápanyagmentes környezetbarát hajtatóföldet is, amely egyáltalán nem, vagy csak kevés tőzeget tartalmaz. A tőzeget ezeknél hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyagokkal helyettesítik, pl. kókuszrosttal vagy zöld növényrészekből készített komposzttal. A föld beültetése előtt a palántázóedény alján lévő nyílásokra helyezzünk cserépdarabkákat, hogy ne tömődjenek el, majd szórjunk ujjnyi vastagon homokot vagy sódert vízelvezető rétegnek. A betöltött földet az edény pereme mentén tenyerünk élével könnyedén nyomkodjuk végig, majd ujjainkkal a középső részen is tömörítsük. Ezután simítsuk el a földfelszínt úgy, hogy az edény pereméig legalább fél cm-es víztér szabadon maradjon az öntözéshez. Fontos, hogy a földdel megtöltött palántázóedény súlya ne legyen több 10 kg-nál. A földréteg vastagsága legalább 5 cm-es kell hogy legyen.
