A burgonya tárolásra és egész évi fogyasztásra
A korai burgonyákat tavasz elején barázdákba ültessük, napsütötte, jó vízelvezetésű, alaposan megtrágyázott talajba. Június végétől lehet betakarítani, de addig védelmet igényelnek.
A burgonyagumókon kis csírák (hajtások) jelennek meg, amelyekből az új növények sarjadnak. A vetőburgonya megvásárlása után a gumókat világos, fagymentes helyen, dobozba vagy tálcára téve csíráztassuk. Az egészséges csírák rövidek, húsosak, kemények. Egy-egy gumón számos csíra fejlődik, de vannak kertészek, akik azt ajánlják, hogy csak hármat hagyjunk meg, a többit távolítsuk el. A vetőgumót tojástartóban is csíráztathatjuk. A rekeszbe a vastagabb végével felfelé állítsuk, mert innen nőnek ki a legjobb csírák.
A vetőgumókat 30 cm mélyre ültessük, minden irányban fél métert hagyva közöttük, majd húzzuk rájuk a földet. A kihajtott, leveles növények töve köré kapával húzzunk földet, hogy eltakarja a szárakat, és kis kupacot képezzen, mintha abból nőnének ki a levelek. Ezt a műveletet minden növényen ismételjük meg.
A fiatal burgonyákat a késő tavaszi fagyok elpusztíthatják, főleg derült éjszakákon, amikor erős a föld hőkisugárzása. Amennyiben fagyveszéllyel kell számolni, a krumplitöveket takarjuk le fátyolfóliával.
A burgonya a gumók érésével egy időben virágzik. Ezt követően a levelek sárgulni kezdenek és lehullanak. Ez természetes jelenség. Hagyjuk a leveleket a földön a gumók felszedéséig. A korai burgonyák betakarítása általában jóval azelőtt időszerű, hogy a levelek megbarnulnának.
Angliában a tengerpart mentén élő kertészek régóta nagyra becsülik a tengeri algát, mert kiváló közeg a burgonya termesztéséhez. Algamulcs már itthon is kapható a kertészetekben. A gondozásmentes krumpliágyáshoz terítsünk algamulcsot a barázdákba, ültessük bele a gumókat, és húzzunk rájuk újabb, 15-20 cm vastag algaréteget. Ezek után már csak a betakarítással kell törődnünk.
A krumplit száraz, napos időben szedjük föl, és hagyjuk egy napig az ágyás tetején, hogy a gumók héja megkeményedjen. Ha esőben vagyunk kénytelenek betakarítani, vigyük be a gumókat, és tároljuk őket pár napig sötét, de meleg és jól szellőző helyen. Így nedvességtartalmuk egy részét elveszítve kellően megszikkadnak. Sérült, beteg, foltos vagy hibás gumókat ne tároljunk.
A betakarított krumplikat vigyük sötét, de fagymentes tárolóhelyre. Régen krumpliverembe rakták, de nemcsak a burgonyát, hanem a gyökérzöldségeket és az almát is. Fontos, hogy a tárolt burgonyát ne érje fény, különben a gumók megzöldülnek, és szolanin - egy erősen mérgező, keserű alkaloidvegyület - halmozódik föl bennük. Faládákban vagy vászon-, illetve papírzsákokba téve tároljuk őket, de csak akkor, ha ezeket fénymentes helyen tudjuk tartani. Műanyag edényben ne tároljunk burgonyát, mert könnyen rothadásnak indul.
Biokertekben alkalmazott tippek a krumplibogár távoltartására:
A burgonyabogár, más néven kolorádóbogár, a 20. század elején került át Amerikából Európába, Magyarországon az 50-es évek elején terjedt el. A növény leveleit pusztítja, és rövid idő alatt egész krumpliföldeket letarolhat.
Ne ültessünk burgonyát ugyanabba a parcellába két egymást követő éveben, a talajban áttelelő bogarak ugyanis megtámadják a következő évi termést. Friss földdel töltött, fenék nélküli félhordóban ugyanakkor biztonságosan elültethetjük a gumókat.
A leghatékonyabb módszer, ha egyszerűen kézzel leszedegetjük a növényekről a lárvákat és a petéket. Ez természetesen csak kisebb kertekben lehetséges.
Tapasztalt biokertészek által alkalmazott módszer a burgonyabogár távoltartására, ha vörös-, vagy fokhagymát ültetünk a krumplisorok közé.
A pattanóbogarak lárvái mindenféle gyökérzöldséget megdézsmálnak, legyen az sárgarépa, petrezselyem, burgonya vagy cékla. Ennek kivédésére egy krumplit vágjunk szét, a darabjait tűzzük botokra, és temessük a földbe a növények körül néhány centiméter mélyen úgy, hogy a botok vége kiálljon. 1-2 hetente húzzuk ki a krumplidarabokat, és amelyik fertőzött, azt távolítsuk el. Ezek helyére tűzzünk újabb csalikat a botokra.
A burgonyavész megelőzése:
Ez a betegség csapadékos időben az egész terményt elviheti. A krumpliágyást kizárólag kellően érett trágyával dúsítsuk, a friss trágya ugyanis elősegíti a burgonyavész kialakulását. Permetezzük a növényeket bordói lével vagy réz-oxiklorid bázisú szerves készítménnyel. Az első kezelést akkor végezzük, amikor a növények már 30 cm magasak, utána pedig 2-3 hetente - esős időszakban 10 naponta. A tünetek jelentkezésekor a súlyosan károsodott leveleket távolítsuk el, nehogy a kór átterjedjen a gumókra is. Az ilyen leveleket ne komposztáljuk, hanem semmisítsük meg.
Hasznos tudni, hogy egy burgonyafajta korai (az ültetéstől számítva 3 hónap alatt érik be), vagy középkorai (4 hónap alatt érik be) fajta. A kulináris jellemzők is segítik a kertész választását. A kemény vagy viaszos burgonyák héjában főzésre, karikákra vágva salátákba vagy párolásra, pirításra jók. Tepsis vagy rakott burgonyát is készíthetünk belőlük. A zsenge lisztes, nem szétfövő burgonyák főzésre, pürének, ragunak, illetve levesbe vagy köretnek valók.
A sütni való, enyhén szétfövő burgonyákat tésztákhoz, csipsz és hasábburgonya készítéshez használhatjuk fel.
Kemény vagy viaszos burgomnyafajták: Cherie, Desirée, Impala, Réka, White Lady
Szétfövő burgonyafajták: Asterix, Góliát, Hópehely, Kleopátra, Viktória
Sütni való burgonya: Ciklámen, Kánkán, Oscar, Panda
Korai krumplifajták: Impala, Kleopátra, Pentland Javelin
Középkorai fajták: Asterix, Cherie, Ciklámen, Desirée, Góliát, Hópehely, Kánkán, Oscar, Panda, Réka, Viktória, White Lady