Különleges hangulatú fák
Egy kertben nemcsak a virágok színe és a levelek formája számít, mindenekelőtt a fák visznek egyedi jelleget a kialakításba, ezért a koronaformának összhangban kell lenni a kert stílusával.
Romantikus légkört teremtenek a szomorú és a lecsüngő koronájú fák. Előbbieknél csupán a vékony hajtások lógnak lefelé. Az ágak többnyire egyenesen nőnek, csak a végük irányul lefelé. Nagyon kifejező példák a szomorúfűz (Salix alba ’Tristis’) és a szomorúnyír (Betula pendula ’Tristis’). A csüngő koronájú fáknál az erősebb ágak is lefelé mutatnak. Ezért általában nem nőnek túl magasra, azonban széltében elterebélyesednek. Sok különböző fafajtának létezik csüngő változata, egyebek között ilyen a csüngő nyír (Betula pendula ’Youngii’) és a hegyi szil (Ulmus glabra ’Pendula’). Ültessük ezeket a fákat markáns helyekre, ahol kibontakoztathatják szépségüket, például a tó mellé vagy egymagukban a gyepre. Amikor az ágak olyan hosszúak, hogy leérnek a földig, bármikor kivághatunk belőlük a kerti ollóval.
A szigorú körvonalak, mint a korai juhar kerek koronája vagy a gyertyánfa (Carpinus betulus ’Fastigiata’) keskeny, oszlopos formája nagyon jól illenek a tiszta vonalvezetésű, geometrikus kertekbe. Azonban rendszeres metszéssel azokat a természetesen növő koronákat is megfelelő formájúra lehet alakítani, amelyek jól tűrik a nyírást (hársfa, bükkfa, tiszafa stb.).
A természet kicsinyített mását szimbolizálják az ollóval művésziesen megformázott kerti bonsai-ok. Az ázsiai eredetű kertstílus egyre több követőre talál Európa-szerte. A pagodaszerűen növő fák, mint a különböző somfajták és a redős bangita nagyon jól illenek az ilyen kertekbe. Akinek van elég tapasztalata a fák metszése és formálása terén-és persze elég türelme is-, saját maga nevelgetheti kerti bonsai-át.