Csodafa, ricinus

Kiszerelés: 1 g

A Ricinus communis, közismert nevén ricinus, egy csodálatos és figyelemfelkeltő növény, amely az Euphorbiaceae (kutyatejfélék) családjába tartozik. A ricinus növény számos éghajlaton megjelenhet, különösen a trópusi és szubtrópusi területeken elterjedt.

Botanikai jellemzők

• Család: Euphorbiaceae (kutyatejfélék)
• Magasság: A ricinus általában 1-3 méter, de megfelelő körülmények között akár 5 méter magasra is nőhet.
• Levelek: A levelek nagyok, tenyeresen tagoltak, fényes zöld vagy bordós színűek, a levelek mérete 10-30 cm között változik.
• Virágok: A virágok aprók, összetett, fürtös virágzatban (bóbitában) helyezkednek el. Kétféle virág található rajta: hím és női virágok, amelyek különböző helyeken találhatók az egyes növényeken.
• Gyümölcs: A gyümölcsök tüskés, háromágú toktermések, amelyek tartalmazzák a ricinus magokat. A magok számára a legfontosabb jellemző, hogy mérgező ricin fehérjét tartalmaznak.

Gondozási igények

Fényigény

• Napsütés: A ricinus napfénykedvelő növény, és kedveli a teljes napsütést. Napi legalább 6-8 órányi közvetlen napfény szükséges a megfelelő fejlődéshez.

Vízigény

• Öntözés: A növény közepes vízigényű, ami azt jelenti, hogy a talajt egyenletesen nedvesen kell tartani, különösen a fiatal növények esetében. A vízelvezetés fontos, mivel a pangóvíz gyökérrothadást okozhat.

Talaj

• Talajminőség: A ricinus jól növekszik a termékeny, üde és jól vízelvezetett talajban. A pH-értéke legyen semleges vagy enyhén savas.

Hőmérséklet

• Hőmérséklet: A ricinus melegkedvelő növény, amely a 20-30 °C közötti hőmérsékleteket kedveli. Fagyérzékeny, ezért hidegebb éghajlatokon a növényt gyakran évente újra kell ültetni.

Tápanyagellátás

• Műtrágyázás: A ricinus tápanyagigénye közepes, és a növekedési időszak alatt érdemes háromhavonta tápoldatozni a harmonikus növekedés érdekében.

Metszés

• Metszés: A metszés nem feltétlenül szükséges, de az elhalt vagy beteg részek eltávolítása ajánlott a növény egészségének fenntartásához.

Kártevők és betegségek

• Védekezés: A ricinus általában ellenálló a legtöbb kártevővel szemben, de néha előfordulhat levéltetű vagy takácsatka. A gombás fertőzések elkerülése érdekében érdemes figyelni a vízelvezetésre és a szellős elhelyezésre.
• Szaporítás: A ricinus magról könnyen szaporítható, érdemes a magokat tavasszal elvetni. A fiatal növények gyorsan nőnek, de a hűvösebb hónapokban jóval lassabb növekedés jellemző.

A Ricinus communis nemcsak dísznövény, hanem ipari hasznot is nyújt, mivel a ricinusolaj (amely a magokból nyerhető) számos alkalmazásban elterjedt, beleértve a kozmetikai és gyógyszeripart is. Azonban fontos odafigyelni a magok mérgező voltára, különösen kisgyermekek és háziállatok esetében.