A tájképi sziklakert építése
Ha elég nagy terület áll rendelkezésünkre, akkor változatos terepet alakítsunk ki. Alacsony halmokat, különböző irányú lejtőket készíthetünk a rendelkezésünkre álló földből.
A kis helyre összezsúfolt földkupacok giccsesek, és az erőltetés hatása érződik rajtuk. Az enyhe lejtésű vagy meredekebb rézsűk oldala kínálkozik sziklakert építésére.
A sziklakert szempontjából a helyes tájolás nagyon fontos, a napfényigényes növényeket ennek megfelelően kell elhelyeznünk, az árnyékot kedvelő növényeket pedig a nagy kövek és cserjék védelmébe ültessük.
Ügyeljünk arra, hogy egyféle követ használjunk, mert csúnya, ha különböző helyekről származó, különböző típusú kövek összezsúfolása. Előnyösen alkalmazható a szivacsos, nagy szemcsés mészkő és homokkő, mert ezek lyukaiba a növények gyökerei megkapaszkodhatnak. A legtöbbször felhasznált kövek fehér színűek.
Igyekezzünk minél nagyobb köveket gyűjteni. Nem célszerű viszont olyan köveket használni, amelyeket már két ember nem tud megmozgatni. A szabályos forma nem követelmény.
A sziklakibúvásos sziklakertnél a köveket úgy kell összeépítenünk, hogy egyetlen, növénnyel benőtt, lekopott szikla hatását keltsék.
A sziklakerti kövek alá először vízelvezető réteget, valamint talajkeveréket kell készíteni. 20-40 cm vastagságban a leendő sziklakert helyén kiemeljük a talajt, és úgynevezett „tükröt” készítünk, amely a vízelvezető drénrétegből és az erre terített talajkeverékből áll. Ügyeljünk arra, hogy a tereprendezéssel együtt, földmozgatáskor gyomtalanítsunk is, így később kevesebb lesz a gyöktörzses gyom. Különösen veszélyes a tarackbúza, a csillagpázsit, a gyermekláncfű és az apró szulák.
A kövekből szabálytalan, meg-megszakadó teraszrendszert, a teraszok közé pedig lejtőket, keskenyebb és szélesebb részeket építsünk. A terep lejtésétől függ a rétegek vastagsága, meredekebb lejtőn sűrűbben kell a rétegeket elhelyezni, hogy tartsák a talajt, ezért itt több kőre van szükség. A legalsó és a legfelső sorhoz nagy, vastag köveket használjunk, a közbeeső, hátrább álló sorokhoz jók a kisebbek is.
A szórványköves sziklakert nagy köveivel a virágos hegyi rétek hangulatát kelthetjük. Használjunk minél nagyobb köveket, amelyek a növényzetből kiemelkedve adják a táj jellegét. Kerüljük a szimmetriát és a szabályosságot. A köveket úgy helyezzük el, hogy ne lehessen őket kibillenteni. A kő úgy hasson, mintha a „földből nőtt volna ki„. A kövek közé egy-egy terjedő tövű cserjét vagy évelőt telepítsünk, de csak olyanokat, amelyek vízelvezető réteg, kőmurva hiányában is megélnek.
Az évelők közül pl. az árlevelű lángvirág, pázsitviola, kakukkfű vagy a gólyaorr telepíthető. Igen jól mutatnak a nagyobb kövek között a sziklakerti cserjék: a cserszömörce, a madárbirs, kúszóborókák, cserjés pimpók .