Vetésforgó



Vetésforgó

A gyümölcsös és a zöldséges ehető termést kínál, komposzt nyersanyaggá válik, míg a dísznövények és a gyógynövények rovarokat csalogatnak a kertbe, hozzájárulva a méregmentes, természetes növényvédelemhez. 



Leginkább a zöldségesben jutnak kifejezésre a vegyszerek elutasításának előnyei, mert az itt alkalmazott biomódszerek közvetlenül a magunk és családunk egészségét óvják. A kertünkben termelt zöldség olcsóbb, mint amit vásárolunk, de a döntő érv a frissebb, aromásabb íz, és mindenekelőtt az a tény, hogy minden káros anyagtól mentesek.

VegyeskultúraMinden zöldségfélének meghatározott talaj- és tápanyagigénye van. Ha a hasonló igényű fajokat összevonva minden évben más helyre vetjük illetve ültetjük, a talajt jobban kihasználjuk, és a pihenő időszakokban pótolhatjuk a már felhasznált tápanyagokat. Ezt az eljárást nevezik vetésforgónak.
A zöldségágyat osszuk három részre és csak egyharmadát trágyázzuk évente. Ezen a területen azokat a zöldségféléket termesszük, melyek a legtöbb tápanyagot igénylik. Következő évben egy közepesen tápanyagigényes csoport kerülhet erre a helyre, ezt pedig a harmadik évben olyan zöldségfélék követik, amelyek szerényebb körülmények között is jó eredményeket hoznak. A trágyázást és a mészadagolást így hasznosíthatjuk a legkedvezőbben. Minthogy a zöldségfélék javarészt egy év alatt lekerülnek a területről, minden nehézség nélkül vándorolhatunk velük évente. Csak kevés faj van, mely huzamosabb ideig marad ugyanazon a területen.
A jó vetésforgó megtervezése nem olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra látszik. Elvileg jó ötletnek tűnik, hogy a borsót és a babot káposzta kövesse, de a gyakorlatban a káposzta sokkal nagyobb helyet igényel. A futóbab sok fényt vesz el a többi növénytől, így csak az ágy szélére kerülhet.
Tehát a vetésforgóhoz nem kell aggályosan ragaszkodni, egy-egy esetben nyugodtan eltérhetünk a tervtől.
Jó ha van folyamatos vetési-ültetési tervünk, de az időjárás könnyen áthúzhatja a számításainkat, késleltetheti pl. az érést, szedést, stb. Szigorú napi terv a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, mégis érdemes útmutatóként használni. Jegyezzük fel az első évben a tervezett, és a tényleges vetési és ültetési időpontokat, valamint késésünk, vagy korai teljesítésünk okát, a szedés tényleges időpontját is. Így két-három év múltán pontos munkatervet tudunk készíteni.
Ha egy terület egy hónapnál hosszabb ideig üresen maradna, vessünk gyorsan növő zöldtrágyanövényt, pl. mustárt arra a helyre.
Ha elég nagy a kertünk, tervezzünk négyéves vetésforgót, és minden évben hagyjunk meg egy-egy negyedet a zöldtrágyanövények számára, amit a talaj javítására bedolgozunk. Gazdag termés fogja munkánkat jutalmazni.
 



Vissza

©2008 Kolibri dísznövény kertészet