Növényvédelem természetesen



Növényvédelem természetesen

 



Növényvédelem bio-módszerekkel a talajlakó kártevőkkel szemben
A kártevők, kórokozók folyamatosan meg szeretnék vetni a lábukat kertünkben. A legjobb védekezés ellenük a megelőzés. Sokszor előfordul az is, hogy nem sikerül bio-módszerekkel megfékeznünk a kártevők támadását. De csak legvégső esetben nyúljunk a szintetikus permetezőszerekhez.
Fontos, hogy csak egészséges, erős növényeket ültessünk, mert ezek a legellenállóbbak a kártevőkkel szemben. Termékeny talajra ültessünk, folyamatosan biztosítsunk számukra elegendő vizet és tápanyagot. Sok biokertész előszeretettel használja a kőport (általában finomra őrölt bazalt ). Sok nyomelemet, kovasavat és vasat tartalmaz. A talajfelületre és lombfelületre szórva megelőzi a gombás betegségeket, valamint a levéltetvesedést, mivel megerősödik tőle a növény szöveteinek nagy része, és ez megakadályozza a paraziták behatolását.
Ugyanazon növényfaj különféle fajtáinak az ellenállóképessége más és más az egyes kórokozókkal szemben. Az ellenállókat rezisztens fajtáknak nevezzük. Nem ajánlják biokertbe a Cox’s narancsalmát, és a Frensham rózsát, mert mindkettő rendkívül lisztharmatérzékeny. Már nagyon sok vírusrezisztens paradicsom-, burgonya-, szamócafajtát nemesítettek ki. Egy kis utánajárással sok gondtól megkímélhetjük magunkat.
Mechanikai védekezési módok


Hernyó1Hernyók
A hernyók szinte az egész növényben kárt tudnak tenni. Leginkább a káposztaleveleket rágcsálják. A fertőzés általában egy-két példánnyal kezdődik. Ha résen vagyunk, megelőzhetjük az inváziót. Ha későn vettük észre, sajnos már csak a permetezés segít.
Lótücsök
A növények gyökereit rágják, ezzel - főleg a palántáknál - végzetes károkat okoznak. A mérgező lótetű-arvalin helyett járatai mentén ássunk a földbe sima falú edényeket, és a beléjük pottyanó rovarokat szedjük össze.
Hangyák
Ők inkább váraik építésével okoznak néha bosszúságot. De a levéltetveket egyik helyről a másikra hurcolják, mert védik őket, ugyanis a hangyák a tetvek édes váladékával, a mézharmattal táplálkoznak. Védekezés: gyakran elég a tetvek visszaszorítása, de ha nagyon elszaporodnak, porcukor és borax azonos arányú keverékét használjuk.


DrótféregDrótférgek
A pattanóbogarak lárvái a vékony, sárgásbarna színű, merev drótférgek. A sárgarépába, burgonyába jellegzetes kis lyukakat vájnak. A frissen művelésbe vett területeken az első két évben a termeszteni kívánt növények közé vessünk némi búzát. Ez a drótférgeket magához csalja, s később kiásva elégethetjük a kártevőkkel együtt. Csalétekként öregebb sárgarépát vagy burgonyaszeleteket használva is összegyűjthetjük őket.
 

 

 

Meztelen csigák
Az éjszakai elemlámpával tett összegyűjtés nagyon hasznos, de azért van olyan boikertész is aki éjszaka inkább alszik. Az ő számukra is van hatásos módszer:gyűjtsük őket eső után. Úgy is sikereket érhetünk el, ha a leginkább veszélyeztetett növényeket körbeszórjuk mészporral vagy korommal. A csigák ezt nem kedvelik, ezért elkerülik ezeket a részeket. Az erdeifenyő kérgéből aprított mulcs is hasonló hatású. Más eljárás: húzzunk a veszélyeztetett palánták fölé befőttesüveget, vagy elvágott ásványvizes üveget. Hasznos még a sörcsapda is: ássunk a földbe egy befőttesüveget és töltsük meg sörrel. A csigák is nagyon szeretik…


fülbemászóFülbemászók
Ők különösen a gyümölcsöket rágcsálják meg, nem kis bosszúságot okozva. Ahol sokan vannak, szúrjunk le egy karót, aztán egy virágcserepet töltsünk meg száraz fűvel, levelekkel és fejjel lefelé fordítva, húzzuk a karóra. A fénykerülő fülbemászók napközben felkeresik ezt a rejteket, és mi elbánhatunk velük.
 

 

 

 

Levéltetvek
A levéltetvek a leggyakoribb és – mondhatjuk- a legkellemetlenebb kártevők. Ráadásul cukortartalmú váladékukban még a fekete korompenész is megtelepszik. Ültessünk büdöskét a rózsa közé, mert vonzza a lebegőlegyeket, katicabogarakat, és a fátyolkákat. Ezek lárvái rengeteg tetvet megesznek.( egyetlen fátyolkalárva bebábozódásig 200-500 tetvet fogyaszt el.) a kártevőket kesztyűs kézzel is szétmorzsolhatjuk. Az erősen fertőzött növényeket szappanos-spirituszos oldattal permetezzük meg. Hasznos a hígítatlan csalánlével, üröm-vagy zsúrlóteával való permetezés is.
 

 

Földibolhák
Főként a káposztaleveleket rágják „ szitává”. A földibolhák onnan kapták a nevüket, hogy a levegőbe ugranak, ha az ember közeledik hozzájuk. Fogjunk egy 30x15 cm-es falapocskát. Egyik oldalát kenjük be tapadós anyaggal pl. gépzsírral. A ragacsos felével lefelé fordítva húzzuk el 2-3 cm-rel a növények fölött. A bolhák felugranak, és beleragadnak.
 

 

Üvegházi molytetű
Ezek az apró rovarok sok üvegházi és szabadföldi növényen szívogatnak. Makacs, ellenálló kártevők. De a sárga szín mágnesként vonzza őket. Egy sárga kartont, vagy műanyag lapot vékonyan bekenünk gépzsírral, majd felakasztjuk az üvegházban. A rászálló rovarok ráragadnak, mint egy légyfogóra.
 

Gombabetegségek:


LisztharmatA valódi- és állisztharmat
A fertőzött leveleket már a betegség megjelenésekor szedjük le és égessük el. Klasszikus védekezés a kéntartalmú szerekkel történő permetezés.
Korompenész
Ha levéltetves növényen jelent meg a korompenész, a tetveket kell kiirtani, utána eltűnik a korompenész is.
Levélfoltosodást okozó gombabetegségek
Ide tartozik többek közt a rózsa csillagpenésze is. A kisebb csillagok nagy foltokká olvadhatnak össze, a levelek ellankadnak, lehullanak. A fertőzött leveleket haladéktalanul szedjük össze, és égessük el. Permetezzünk kéntartalmú szerekkel. A rózsák következetes őszi visszavágásával eltávolíthatunk minden áttelelő spórát. A nyesedéket is égessük el!
Rozsdagomba
A leveleken, a fiatal hajtásokon sárga, barna, vörös, vagy fekete foltok mutatkoznak, a levél fonákján megjelennek a sárgásbarna spóratokok. A levelek ellankadnak és leesnek. Védekezés: a gombás leveleket el kell égetni! A növényt elemi kénnel permetezzük. Az üvegházban csökkentsük a páratartalmat, a növények lombja lehetőleg ne legyen nedves. 



Vissza

©2008 Kolibri dísznövény kertészet