Minden évszakban pompás kert

Egy igazán jól megtervezett kertben minden évszakban van látnivaló. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindig tele van virággal. De megfelelően összeválogatott növényekkel tavasztól télig minden évszakban szép lesz a kertünk.

Míg a virágos növények kiszínezik az ágyásokat, a fák és a bokrok a virágszegény időszakokban is biztosítanak látnivalót impozáns formájukkal és méreteikkel, dús lombjukkal, tarka gyümölcseikkel vagy más-más színű kérgükkel.
 

Tavasz

Az utolsó hó még el sem olvadt, máris nyitja apró virágait a téltemető, a sáfrány és a hóvirág. De csak akkor válnak igazán látványossá, ha gazdagon beborítják a fák és a bokrok alját vagy a még alig zöldülő gyepet.
A színpompáról úgy gondoskodhatunk, ha nagy hagymás virágokkal ültetjük be a kertet: a természet megújulásának évszaka végig friss tarkaságban ragyog, ha megfelelően kombináljuk a korán, később és a nagyon későn virágzó tulipán- és nárciszfajtákat jácinttal és díszhagymával. Ne vegyítsük össze a különböző fajtákat, hanem hangsúlyozzunk ki egy-egy ágyássarkot nagyobb csoportban ültetett, azonos virágokkal. Ideális kísérők a hagymás virágok mellé az olyan kétéves növények, mint a kéknefelejcs vagy a százszorszép. Ezek is minden évben magról megújulva virágba borítják kertünket. Hasonlóan hálás fajok a kökörcsin és a kankalin. A virágzási időszakot még jobban kinyújthatjuk, ha a hagymás virágokat olyan évelőkkel kombináljuk, melyek később nyílnak.
 

Már távolról feltűnnek a tavasszal virágba borult fák és cserjék. A som és a díszbirs márciusban virágzik, a legtöbb magnóliafajta virágai pedig még a levelek kibomlása előtt megjelennek.
 

Nyár

Az év egyetlen más időszakában sem valósítható meg olyan virágtelítettség, mint nyáron - rózsákkal, évelőkkel és nyári virágokkal az ágyásokban, futónövényekkel a kapaszkodóállványokon, virágzó cserjékkel a kert határán vagy vízi növényekkel a tóban. Ilyenkor kevesebbel nagyobb hatást érünk el: a virágzó évelők jobban érvényesülnek a nyugtató zöld sövények előtt, mint az ugyanakkor virágzó bokrok szomszédságában. A nyáron virágzó cserjék - mint pl. a hortenzia, mályvacserje (Hybiscus) vagy a nyáriorgona (Buddleia) - elé ajánlatos tavasszal virágzó évelőket ültetni.

A nyár királynője kétségtelenül a rózsa. Egyformán szép talajtakaróként, egymagában az ágyásban, látványosságként a kert sarkában (bokorrózsa), vagy futónövényként állványokon. Igézőek az illatos fajták olyan helyeken, ahol nyáron gyakran tartózkodunk: a lugasban, pihenőhelyeken, vagy a kerti ösvény mentén.
 

Ősz

Természetesen, még ősszel sem kell mellőznünk a tarka színpompát, gondoljunk csak a kúpvirágra, gyöngyvesszőre vagy a lángvirág-fajtákra, melyek egészen szeptemberig virágoznak. Végül előtérbe kerülnek a későn virágzó évelők meleg színárnyalatai, az őszirózsák, a krizantémok és a piros virágú varjúháj (Sedum telepium).
 

A díszfüvek is most tudnak legjobban érvényesülni. A japánfű (Miscanthus), a kékperje (Molinia) és a tollborzfű (Pennisetum) kalászai teljes szépségükben bontakoznak ki, könnyed bájjal árasztva el a kertet. Szép növésüknek köszönhetően akkor is vonzóak maradnak, amikor elszáradnak, ezért akár az ágyásban is lehet hagyni a következő tavaszig. Az őszi ruhába öltözött fák is kellemes hangulatot keltenek. Nagyon szép levélszínnel büszkélkedik sok juhar-, fanyarka-, varázsdió-, virágos som- és ámbrafa- (Liquidambar) fajta. Ezenkívül egyes fák és bokrok termése is varázslatos díszt alkot – a lilabogyó (Callicarpa), díszalma, egybibés galagonya (Crataegus), madárberkenye és kányabangita (Viburnum opulus) csúcsformában vesznek búcsút az ősztől.
 

Tél

A téli kert számára már csak nagyon kevés olyan növény maradt, mely színfoltot biztosít, ezért annál fontosabbá válnak az érdekes növényi formák. A markáns tűlevelűek pompásan mutatnak hóval borítva: pédául az oszlop alakú tuja és boróka, vagy a lecsüngő szerb lucfenyő (Picea omorika ’Pendula) és hamisciprus (Chamaecyparis nootkatensis ’Pendula). A különböző alakúra nyírt örökzöld bokrok segítségével egész évben biztosíthatjuk a jól látható kertszerkezetet: például alacsony puszpángsövénnyel bekeríthetjük az ágyásokat, a sarkakat gömb alakú magyallal emelve ki. Ha a színekről nem akarunk lemondani, ültessünk tarka kérgű cserjéket. Intenzív a színe a vörösgyűrűs som (Cornus sanguinea ’Magic Flame’) és a fehér fűz (Salix alba ’Taucha’) kérgének. Gyümölcsök is díszíthetik a téli kertet. Nagyon sokáig az ágakon maradnak a borbolya, a dérbabér és néhány vadrózsafajta (Pl. Rosa canina, Rosa multiflora, Rosa rubiginosa) színes bogyói.
 

A virágok télen úgy hatnak, mint valami csoda, még ha ez néhány növény számára teljesen normális is: az évelőágyásban a hunyor (Helleborus), a virágos cserjék közül pedig a lombhullató kikeleti bangita (Viburnum x bodnatense), a varázsmogyoró (Hamamelis) és a téli jázmin (Jasminum nudiflorum) lóg ki a sorból.