Díszfák P-SZ

Páfrányfenyő (Gingko biloba)

(A nagyításhoz kattintson a képekre!)

 

Páfrányfenyő (Gingko biloba)

200 millió éves ősi fenyőféle, azonban megjelenését tekintve lomblevelei vannak, amelyeket tavasszal hajt, ősszel pedig lehullajt. Vezérhajtása felfelé törő, oldalágai fiatalon ritkán, később besűrűsödve alkotják a koronáját. Jellegzetes levelei ősszel egyöntetűen sárgára színesednek. Kétlaki növény, termése kellemetlen szagú, ezért inkább a porzós egyedeket ültessük. Jó várostűrő. Közepes vízigényű, napos helyre ültessük.

Papíreperfa (Broussoneita papyrifera)

Kelet-Ázsiából származó, 10-12 méter magas fa, ernyős koronával. 10-12 cm-es levelei mélyen karéjosak vagy épek. Termése vöröses, gömbölyű formájú. Fiatalon fagyérzékeny. Átlagos vízigényű, fiatalon öntözzük. Laza talajt szeret. Jó várostűrő. Napos fekvésbe ültessük.

Perzsa varázsfa (Parrotia persica)

8-10 méter magas bokorfa vagy többtörzsű fa. Kérge lapokban leválik, mivel a platán rokona. 10 cm-es sötétzöld visszástojásdad levelei ősszel a sárga és a piros minden árnyalatával díszítik a fát. Nedvesség- és napfénykedvelő növény. Humuszos, agyagos talajt szeret.

Piros levelű szivarfa (Catalpa erubescens Purpurea)

6-8 méter magasra növő fa, melynek levelei kihajtáskor lilásak. Felálló, fehér bugavirágai nyár elején nyílnak. Mélylila levélszínét csak akkor mutatja, ha minden évben visszametsszük. Közepes vízigényű, napfénykedvelő növény.

Piros virágú vadgesztenye (Aesculus x carnea Briotii)

10-15 méter magas fa, levelei a vadgesztenyékre jellemzően tenyeresen összetettek. 20-30 cm-es, élénkvörös, felálló bugavirágai májusba nyílnak. Termése alig van, virágzáskor nagyon dekoratív fa. Nedves, párás klímát kedvel. Napos helyre ültessük.

Sárga kőris (Fraxinus excelsior Aurea)

6-8 méteres fa, fő jellegzetessége, hogy vesszői, hajtásai, sőt levelei is sárgák. Zöld lombszínű növényekkel társítva különleges hatást érhetünk el. Közepes vízigényű, napos helyre ültessük.

Sárga lepényfa (Gleditsia triacanthos Sunburst)

10-12 méteres, laza ágrendszerű fa. Tövisei nincsenek, levelei pedig kihajtáskor és egész nyáron aranysárgák. Átlagos vízigényű, napos helyre ültessük.

Sárga vadgesztenye (Aesculus flava)

20-25 méter magasra növő fa, boltozatos koronával. Összetett levelei ősszel narancsvörösre színesednek. Sárga, felálló bugavirágzata nyár elején nyílik. Vízigényes növény. Napos, meleg helyre ültessük.

Selyemakác (Albisia julibrissin)

8-10 méteres, ernyős koronájú fa. Finom megjelenésű, légies levelei az akácéra emlékeztetnek. Virágai fényes rózsaszínek, pamacsszerű fejecskékben ülnek a hajtásokon, egész nyáron, még ősz elején is nyílnak. 3 éves koráig télen takarást igényel. Közepes vízigényű, napfénykedvelő növény.

Spirálfűz (Salix matsudana Tortuosa)

10-15 méteres, felfelé törő ágrendszerű fa. Ágai, hajtásai zöldek, dugóhúzószerűen csavarodottak. Közepes vízigényű, napfénykedvelő növény.

Szárnyaltlevelű ecetfa (Rhus typhina Dissecta)

Az alapfajnál lassúbb növekedésű, jellemző rá az elterülő, néha a talajon fekvő ágak. Levelei vékonyak, finoman szeldeltek. Bugái tartósan a fán maradnak. Szárazságtűrő, napfénykedvelő növény.

Szeldelt levelű juhar (Acer platanoides Palmatifidum)

10 méterre növő, széles, kúpos koronájú fa. Levelének különlegessége, hogy a levéllemez szinte a tövéig hasogatott. Dekoratív, szoliternek való növény. Őszi lombszíne narancsvörös. Közepes vízigényű, napra vagy félárnyékba ültessük.

Szelíd gesztenye (Castanea sativa)

15-20 méteres, terebélyes fa. Júniusban virágzik, termése ehető makktermés, amelyet vékony, tűszerű tüskékkel sűrűn borított kupacs vesz körül. Közepes vízigényű, napfénykedvelő növény.

Szivarfa (Catalpa bignonionides)

10-15 méter magas, gömbölyű koronájú fa. Nagy, szív alakú levelei vannak, felálló, fehér, harang alakú bugavirágai június-júliusban nyílnak. Termése hosszú, szivar alakú. Átlagos vízigényű, napos helyre ültessük.

Szomorúfűz (Salix x sepulcralis)

15-20 méteres, széles koronájú fa. Ágai a talajig csüngnek. Sárga vesszői vékonyak, kecsesek. Zöld színű, lándzsás levelei fonákukon hamvasak. Vízpartok, nedves területek jellegzetes növénye. Vízigényes, napfénykedvelő növény.

Szomorú barka (Salix caprea Pendula)

Kecskefűz alanyra, különböző méretű törzsre oltott fa. Ágai leomlóak. Barkavirágzatát március-áprilisban bontja. Elvirágzás után metsszük meg. Az éves vesszőket 2-3 felálló rügyre vágjuk vissza. Metszés hiányában ágai elsöprűsödnek, sűrű, levegőtlen koronájában sok ág elhal. Dézsában is nevelhető. Szoliternek ültessük. Közepes vízigényű, napos, félárnyékos fekvést kedvel.

Szomorú eper (Morus alba Pendula)

A növény magasságát az határozza meg, hogy milyen magas törzsre van oltva. Hajtásai a földig, ernyőszerűen csüngnek le. Levelei enyhén szeldeltek. Rendszeresen metsszük vissza az éves hajtásokat. Fekete színű, finom termése ehető. Átlagos vízigényű, napfénykedvelő növény.

Szomorú japánakác (Sophora japonica Pendula)

Magas törzsre oltott, szomorú változat. Hajtásai a földig lógnak, széles, boltozatos koronát nevel, metszéssel alakíthatjuk. Nagyon dekoratív fa. Jó szárazságtűrő, napos, félárnyékos fekvésbe ültessük.