Kolibri kertészet
  • 0

Az oázisok királya, a datolyapálma

Karola 2023. január 21.

A Bibliában az Ígéret Földjének hét legjelentősebb növénye között szerepel a datolyapálma (Phoenix dactylifera), amely a Szentföld legősibb gyümölcsfája. A pálma ősidők óta vadon nő a Szentföldön. Tipikus oázisnövény, amely akkor érzi jól magát, ha gyökerei forrásvízhez érnek, de lombkoronáját forró szelek fújják, és gyümölcseit égető napsugarak érlelik.

Az oázisok királya, a datolyapálma

 

Ázsiában, Arábiában, Afrikában nagyra becsülik. Nyersen, és mézzé préselve is fogyasztják. A virágzatából kipréselt nedvéből pedig pálmabort erjesztenek, vagy mézet sűrítenek, sőt pálmacukrot kristályosítanak. A pálmalevelekből szőnyeget, kosarat, sátrakat és különféle tárgyakat készítenek.
Az arabok az oázisok királyának nevezik, s úgy tartják, hogy Allah véletlen ajándéka. Az iszlám vallás szerint ugyanis, amikor Allah az embert teremtette, kimaradt egy darabka ősanyag, ami gyúrás közben a földre hullt. Ebből sarjadt az első mézédes, laktató gyümölcsöt termő datolyapálma.
A pálmalevél az ünnepi öröm, a béke, a győzelem szimbóluma is. Ezért visznek pálmaleveleket a virágvasárnapi körmeneteken Krisztus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére. Nálunk fűzfabarka helyettesíti a pálmaágat.
A datolyapálma 756-ban került Európába arab közvetítéssel. Az első datolyapálmát a spanyolországi Córdobában maga a kalifa ültette, több mint 1000 éve. Nálunk csak pálmaházakban él meg.
Díszítőelemként is használták a pálmalevelet, látható Salamon király templomán, a kafarnaumi zsinagógán és a híres karnaki templom oszlopfőin is.