A termékenység ősi szimbóluma

Tudják-e miért tartanak egy növényt a termékenység szimbólumának?
Mert nagyon sok magja van.
Ez a növény, pontosabban gyümölcs a gránátalma. A szerelem, a termékenység és a bőség jelképe, az emberiség legrégibb kultúrnövénye.

A legenda szerint Ciprus szigetére Aphrodité ültette az első gránátalmafát. A Bibliában is olvashatunk róla több ízben.
Lángvörös nagy virágai a szerelem színében ragyognak. Alma nagyságú, kemény héjú bogyótermésében lédús magléc és a húsos magburok az ízletes, üdítő és tápláló.
Görögországban és a ciprusi falvakban néhol még ma is él az ősi szokás, hogy az esküvőn, vagy az ifjú pár a házába érve, érett gránátalmát csapnak a padlóra, s ha széttörve a magok kiszóródnak, bőséges gyermekáldás, szerencse és gazdagság vár a fiatalokra.
A gránátalma, mint jelkép, s mint díszítőmotívum évezredek óta kedves írónak, művésznek egyaránt. Gyakori volt az egyházi, majd világi kelmék mintázatában. Ha még nem jártak Mátyás királyunk visegrádi palotájában, menjenek el, érdemes megnézni a vörös márványkút gránátalma díszítését.
Fontos megemlíteni a gyógyhatását is, ennek a gyümölcsnek. Porrá tört kérge és gyökere féregűző, gyümölcsleve vesebajt gyógyít, terméshéjából és virágaiból hatásos adsztringens (gyulladásgátló és vérzéscsillapító) készíthető.