A káros és az ártalmatlan gyomnövények
A gyomnövényeket két csoportba sorolhatjuk attól függően, hogy az általunk termesztett növényekre nézve károsak-e vagy nem. A káros gyomok közé soroljuk azokat a növényeket, amelyek agresszívek és villámgyorsan elterjednek a kertben. Az ártalmatlanok közé sorolhatjuk azokat a növényeket, amelyek hasznos rovarokat vonzanak,
vagy a levegő nitrogénjét kötik meg, ezzel is gazdagítva a talajt. Ilyen növények pl. a herefélék. Az, hogy az ártalmatlan gyomnövényeket kiirtjuk-e vagy egy eldugott zugban megtartjuk, csak szemlélet kérdése, de a biokertészek elvei szerint a természet nagy körforgásában minden növénynek - köztük a gyomoknak is - megvan a maga haszna.
Kártékony, agrasszív gyomnövények:
A tarackoló gyomokat soha ne hagyjuk meg a kertben. Ilyen növény az apró szulák (Convolvulus arvensis), a közönséges tarackbúza (Agropyron repens), a közönséges aszat (Cirsium arvense), a sövénykeserűfű (Polygonum cuspidatum).
A föld felszínén kúszó gyomokat valamivel könnyebb kordában tartani, de itt is fürgének kell lennünk. Ilyen fajta a kerekrepkény (Glechoma hederacea), és egyes pimpófélék (Potentilla sp.).
A magról szaporodó fajtákkal szemben előnyben vagyunk, ha még a magképződés beindulása előtt levágjuk a virágot vagy kigyomláljuk a növényt. Magról szaporodó gaz a közönséges aszat (Cirsium vulgare)és az erdei füzike (Epilobium montanum).
Ki kell ásnunk a vastag, karógyökerű fajtákat, mint a vadsóskát (Rumex sp.), és az erdei turbolyát (Anthryscus silvestris).
Ártalmatlan gyomnövények:
Az ártalmatlan gyomoknak lehetőség szerint szorítsun egy kis helyet. Természetesen kis kertekben erre nincs lehetőség. Az ok, amiért meghagyhatjuk őket változó, néhányat már említettünk is, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy általában gyomnövénynek tartjuk a gyógynövényeket is és egy hirtelen fellépő kisebb betegség esetén jó, ha van a háznál néhány tő belőlük. Gyógynövény például a gyermekláncfű, a csalán vagy az útifű is.
Ha a gyújtoványfű vagy a kakukkszegfű termékeny talajba kerük, szépsége felveszi a versenyt a dísznövényekkel. A gyermekláncfűnek (Taraxacum officinale) vagy a nagy csalánnak gyógyító erején kívül a természet körforgásában is nagy szerepe van, mert a gyermekláncfű vonzza a méheket, a csalánból pedig permetlevet, zöldtrágyát készíthetünk. A gyermekláncfüvet ne engedjük magot érlelni!
A pipacs (Papaver rhoeas) is a zöldségeskert dísze lehet, régebben a gabonaföldek látványához tartozott, ugyanúgy, mint a kék búzavirág, de sajnos a gyomirtók mára már teljesen kiirtották.
A közönséges aggófű (Senetio vulgaris) és a nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum) a pillangók és a méhek értékes nektárforrásai, de ne engedjük őket magot érlelni.
A héjakútmácsonya magas növény, virágzata vonzza a méheket, magja miatt pedig a tengelicék szeretik. A pillangósok, mint a lucerna (Medicago sp.), és a herefélék (Trifolium sp.) nitrogéngyűjtóűő növények, a beásva trágyázzák a talajt.
